csütörtök, január 29, 2009

Függőségeim



Gabriella keresett meg néhány hete azzal a kéréssel, hogy meséljek öt függőségemről. Akkor megírtam, majd mentettem, de ma ahogy kinyitottam, rájöttem, továbbra sem változott semmi, tehát közlöm végre.


1. Olvasás

Erről már írtam néhányszor, nem ismételném magam - bárhol, bármikor.


2. Csokoládé

Leggyakrabban étcsokoládé, de ha az nincs a közelemben, jöhet a tej is. Réggebben bármilyet megettem, mostanában egyre válogatósabb vagyok.


3. Napfény

Én meg vagyok arról győződve, hogy olyan helyre kellett volna születnem, ahol mindig nyár van. Igaz, kora ősszel születtem, de egyszerűen nem tudok megbarátkozni a hideggel. Régebben szerettem még a tavaszt is, de mostanában inkább csak nyáron érzem jól magam. Nem tehetek róla, egyszerűen nem bírom a hideget! Azt hiszem, soha nem leszek a téli sportok szerelmese, pedig kiskoromban imádtam szánkózni, hóembert építeni, most pedig legszívesebben ki sem mozdulnék a házból ősztől tavaszig.


4. Internet

Szeretnék róla kicsit leszokni, de nem megy, igaz mostanában csökkent a monitor előtt eltöltött idő. Sokat betegeskedünk, így már éjszaka sincs erőm netezni, ezért kicsit le vagyok maradva a kedvenc gasztroblogjaim olvasásaival is.


5. Sütés-főzés, gasztroblogok

Azt hiszem, ezt nem kell külön magyarázni.



Nem tudom, kinek adhatnám tovább, akinél még nem járt, ezért továbbadom mindazoknak, akik kimaradtak, de szeretnének mesélni a függőségeikről!

Derelye



Még van egy kis lemaradásom a játékokban, de nehogy unalmas legyen a sok szövegelés, hoztam előtte egy kis receptet.
Nagyon szeretem a derelyét, de mióta férjhez mentem, nem készítettem. Emlékeimben nagyon macerás ételnek maradt meg, otthon mindig minimum ketten készítettük. Az egyik géppel nyújtotta, a másik pedig vágta, töltötte, főzte. Nos, nekem nincs tésztagépem, így ez egy kicsit megnehezítette a helyzetet, nem mondom, hogy túl kellemes volt ennyi tésztát vékonyra elnyújtani, de megoldottuk a családdal közösen! A lányok nagyon élvezték, Belluci már a végén egész ügyesen töltötte és hajtogatta, Karolina még egyelőre maradt a tésztaevésnél, de abban profi!
Anyukám biztatására (minimum ennyi tészta kell nektek - nem tudom, mit nézett ki belőlünk) 4 tojásból készítettem a tésztát. Ehhez adtam 2 dl langyos vizet, egy kis sót, és kb. 75 dkg lisztet. Alaposan összegyúrtam, majd mindig vágtam belőle egy keveset, és azt vékonyra nyújtottam. Eleinte liszteztem a deszkát, de végül rájöttem, nélküle sem ragad a tészta. Kockákra vágtam, mindegyikbe került egy kis sütésálló lekvár, majd háromszög (vagy mikor milyenre sikerült) alakúra hajtottuk. Az elkszült tésztákat letakartam egy konyharuhával, nehogy kiszáradjanak.
A tésztagyúrás előtt kevés olajon pirítottam meg zsemlemorzsát, amiben elkevertem kevés porcukrot, és vaníliás cukrot. A derelyéket megfőztem sós vízben, és megforgattam a zsemlemorzsában.
Hatalmas adag lett belőle, utólag úgy gondolom, fele is elég lett volna. Talán, ha majd nagyok lesznek a gyerekek, szükség lesz ekkora adagra.

szerda, január 28, 2009

Újabb játék

Sylvia megkérdezte néhány hete, mi az öt legemlékezetesebb élményem 2008-ból.
Nehéz összeszednem konkrétan ötöt. Megpróbálok időrendben haladni, és leírni, néhány, számomra fontos eseményt.
Januárban útjára indult a blogom. Pontosabban a nlc-n már hamarabb, de mivel volt több problémám, átköltöztem ide, majd néhány bejegyzés után következett egy kis szünet. Tavasszal újraindultam, majd kezdtem megismerkedni más gasztroblogokkal, és ennek hatására egyre csak csökkent az önbizalmam. Olvastam nagyon jó blogokat, szuper recepteket, és nézegettem a jobbnál jobb fényképeket, miközben az járt a fejembe, én erre soha nem leszek képes. Végül úgy döntöttem, önsajnálat helyett megpróbálok tanulni mástól, és egyre igényesebb lenni.
Májusban átéltem életem első anyák napját úgy, hogy immár a másik oldalon álltam. Nagyon megható volt, persze, én is, mint minden édesanya végigpityeregtem. Pár hónap és már két ünnepségre készülök...
Sajnos nem jött össze a családi nyaralás, de voltunk kirándulni négyesben. Ez számunkra nagy ajándék volt, mivel egész évben ez volt az a két nap, amit teljesen együtt tudtunk tölteni, mint egy igazi család.
Nyáron belekezdtünk a vállalkozásunk bővítésébe, ami kivette az össze energiánkat. Többek között ennek volt köszönthető, hogy ilyen kevés időt tudtunk együtt tölteni.
Ötödiknek nem írnék semmi konkrét dolgot, inkább szeretnék emlékezni a szép emlékekre. Igaz, apátlanul, de volt egy szuper nyaram a lányokkal. Nagyon élvezem, hogy egyre okosabbak, és életrevalóbbak. Most látom igazán a kis korkülönbség előnyeit, az első két évben inkább csak a hátrányaival találkoztam. Eszembe jutnak a közös homokozások, medencézések, rajzolások, gyurmázások, meseolvasások a fűben, hogyan tanult meg biciklizni a nagyobbik lányom. Szerencsére összejött néhány közös főzés, szalonnasütés a barátokkal. Az esti séták, és persze beszélgetések az élet nagy dolgairól a barátnőmmel. Ősszel pedig újra elkezdődött az óvoda, ami szerintem engem jobban megviselt, mint a lányom. Novemberben történt egy csodálatos dolog, amiről később bővebben. Közben elromlott a fényképezőgép, helyette karácsony előtt sikerült választani egy másikat, de úgy érzem, nagyon sok idő kell még ahhoz, hogy kiismerjem. Szép volt az évvége, szerencsére betegség nélkül megúsztuk.
Röviden ennyit szeretnék megemlíteni az elmúlt évről, és most továbbadnám a kérdést Kicsivunak, Zsuzsinak, Vestának.


kedd, január 27, 2009

Fánk


Az előbb említettem a fánkot Horváth Ilona módra, így következzen most a recept is hozzá. Egy kicsit módosítottam rajta, de tényleg nem sokat. Kevertem a tésztájába egy csomag bourbon vaníliás cukrot, és kicsivel több rumot. Utóbbiról azt hallottam, hogy hatására a fánk kevésbé szívja magába az olajat.
Nem tudom, mi az oka, de nekem nem minden fánkom lett szalagos. Egyszer olvastam erről sok okosságot a Sütik képpel fórumon, de mivel sok ellentétes vélemény volt, nem lettem okosabb. Az ízén nem változtatott, elfogyott az utolsó, szalag nélküli darab is.

Fánk

Hozzávalók:

1/2 kg liszt

3 dkg élesztő

5 dkg porcukor

1 csomag bourbon vaníliás cukor

2 tojjásárgája

késhegynyi só

kb. fél liter tej

olaj a sütéshez

A hozzávalókból a szokásos módon elkészítettem a tésztát, majd miután a duplájára kelt, kinyújtottam, szaggattam. Vigyázzunk arra, hogy minden hozzávaló egyenletesen meleg legyen. A közepüket kicsit benyomtam, és forró, bő olajban kisütöttem. Ha túl forró az olaj, túl nagy lángon sütjük, hirtelen sül, a belseje pedig nyers marad. Egyszerre csak annyit süssünk, amennyi kényelmesen elfér a serpenyőbe, hagyjunk helyett a növekedésnek.

vasárnap, január 18, 2009

Kedvenc szakácskönyveim



Néhány hete kaptam a körkérdést Ottis kolleganőtől, aki a kedvenc szakácskönyveimről érdeklődött.


Ez számomra azért nehéz kérdés, mert a kedvenceim mindig változnak. Általában a legújabb szerzeményeket tartom annak. Egy kivétel van, az pedig Horváth Ilona ősrégi könyve, amit talán eddig a legtöbbet lapoztam. Annak ellenére, hogy nincs benne egyetlen kép sem, és a receptek leírása is igen egyszerű, minden körítés nélküli, gyakran a kezembe veszem, ha valami alapételre fáj a fogam. Legutóbb a szalagos fánkot készítettem az ő leírása alapján, és mondanom sem kell, most sem csalódtam benne.
Van néhány olyan könyvem is, amit megvettem, majd megbántam, soha nem készítettem belőlük semmit.

A második, amit mindenképpen meg kell említenem, az Fűszeres Eszter nemrég megjenelő gyönyörű könyve. Erről nemrég már írtam, így most nem ismételném önmagam. Mindenkinek tudom ajánlani!

Harmadiknak talán Stah Judit Végre otthon és a Büntetlen örömök című könyveit említeném meg. A könyvei közül ez a kettő a kedvencem, ebből főztem a legtöbbet, kipróbáltam sok levest, édességet, és persze a húsos ételek közül is jópárat.

Mivel imádom a csokoládét, természetesen nem maradhat ki a Csupa csokoládé sem, mely. A benne lévő képek csodásak, csak azt sajnálom, hogy nincs minden sütemény lefotózva.

Végük szeretném megemlíteni a gasztroregényeket, amelyekről már sokat beszéltem. Időnként újra és újra előveszem őket, beleolvasok egy-kettőbe, kipróbálok néhány receptet.

A könyveken kívül rengeteg újságom van. Minden hónapban elhatározom, hogy most nem veszek egy darabot sem, de persze mindig elcsábulok. Végül a legtöbb a polcon végzi. Újabban a kiszemelt recepnél kihajtva teszem el őket, hátha így nem felejtkezek el róluk. Ha valakinek van valami jó ötlete a tárolásukra, szívesen meghallgatom!


Mivel ezt a kérdést már régen kaptam, nem tudom, ki nem kapta még meg, ezért nem adom át senkinek, de ha valaki mégis kimaradt, szóljon!

Az elmúlt hetekben nem jelentkeztem, mivel nem nagyon volt hozzá energiám. Van rá egy alapos okom, amiről ígérem, hamarosan beszámolok.

Van néhány receptem, amit szeretnék veletek megosztani, de mielőtt belekezdenék, úgy érzem, eleget kell tennem néhány játékra való felkérésnek. Nagyon szégyellem magam, amiért eddig húztam az időt, de remélem elnézitek nekem.


Az utolsóval kezdeném, ezért először Ottisnak szeretném megköszönni a virtuális ölelést, amit küldöm felém. Ezúton üzenem, én is nagyon örülök, hogy megismerhettem.



"Igazából nem is jó szó rá a díj - szóljon, akinek eszébe jut rá jobb kifejezés - inkább jelzés a barátságról és a közelségről, ami legkevésbé értendő földrajzilag. :)))Lényege, hevenyészett fordításban: "Ha blogolsz, hiszel a "proximitásban" a térben, időben és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte. Ezek a blogok különösen varázslatosak. Íróik célja, hogy barátokat találjanak. Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket. Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni. Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra! Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!''


Az elmúlt egy évben sok jó embert ismertem meg a blogoknak köszönhetően, íme álljon itt néhány név, akiknek szeretnék én is küldeni egy virtuális ölelést: Zsuzsi (ő volt az első ember, aki érdeklődött irántam, amit külön köszönök neki), Vesta, Sylvia, Snöcy, Gabriella, Ági , Beso, Sajtkukacék